A karakter nélküli új telepre tervezett lakóház (munkatárs: Fülöp Tibor) a nappali tereket befoglaló hossz- és a szobákat tartalmazó keresztszárnyból áll. Az elemi, archetipikus építészeti tömegek találkozása jelenti az érdekességet mind a tömegalakításban, mind a külső és belső terek kapcsolatában. A téglaburkolatú épület a megnyitásoknál – bejárat, nappali, terasz – a szituációnak megfelelő gesztussal fordul a kert felé, amelyet az eltérő fafelületek is jeleznek. A faszerkezetek a bejáratnál előtetővé, a nappali ablakánál „képernyővé”, a terasznál a tömegbe hatoló dobozként jelennek meg

(Dénes Eszter írása)

Az alkotáshoz nem tartoznak feltöltések