A Mustármag Óvoda tömegét és tereit egy kisgyermekek számára épített kortárs ház eszközeivel formáltuk meg. Ezeken túl minden döntésnél a szigorú funkcionalitás érvényesült: a határozottan megszabott költségek miatt újabb rétegek, különleges anyagok és formai megoldások nemigen valósulhattak volna meg. Az építészeti formákat inkább csak értelmeztük, színekkel hangsúlyoztuk, de nem takartuk el burkolati textúrával, ornamentikával.
Óvodás korban a gyermekek mítikus tudata ösztönösen fogadja magába a világmindenséget: sokszínűen, de mégsem értelmező módon. Belső képeket alkot érzésekből, fényekből, színekből, hangokból, taktilis benyomásokból. Ebből fakad egy kisgyermek eredendően vallásos világa. Ezt a homályos, inkább álomszerű képet derűs színekkel, az árnyékoló lamellákon, festett falfelületeken megtört színes reflexfényekkel, puha műgyanta padlóval próbáltuk megrajzolni és kiszínezni.
A szándékoltan neutrális, már-már sematikus eszközökkel megformált épületet játékos tömegplasztikával és határozott színezéssel igyekeztünk ízesíteni. Utóbbi kapcsán eltértünk attól a kánontól, ami az óvoda funkcióhoz automatikusan tarka színeket társít. A sárga domináns használatát nem csak az intézmény neve, de a szomszédos rendház barokk homlokzata is inspirálta. A színezéssel a tömeg kimetszéseit fűszereztük, a belsőben a hófehér tereket kibéleltük színes felületekkel.
