Az áprilisi kamarai ülésünk a Váci Múzeum Egyesülettel közös szervezésben zajlott. Az ülés fő témája a Püspöki Palota kertje volt.
Az előadásra a Püspöki Palota dísztermében került sor, ahol először az egyházi turisztikai fejlesztésekről hallhattunk egy rövid beszámolót Bozóky Anita, az Egyházmegyei Szolgáltatási Központ vezetője tolmácsolásában.
A Vezető asszony elmondta, hogy az Egyházmegye, illetve Püspök atya fontosnak tartja a turisztikai fejlesztéseket/nyitást, amelyeket a következő stratégia alapján képzelnek el: műemlékek megújítása, az eredeti állapotok helyreállítása és a bemutatás.

Ennek keretében jelenleg is több projekt folyik, melyek a következőek:

1. Palota látogathatóvá tétele: 2022 augusztus óta van erre lehetőség, eddig 2000 látogató vette igénybe a szolgáltatást
2. Egyházmegyei Gyűjtemény: az épület felújítása és a kiállítás újrarendezése folyamatban van – nyitás 2023. nyár eleje
3. Székesegyház felújítása folyik (a márciusi kamarai ülés alkalmával láthattuk) – nyitás 2023. év vége
4. Galamb utcai Kulcsárház megújítása, átalakítása már a befejezéshez közelít: látogatóközpont, konferenciaterem és közétkeztetési konyha kialakítása
5. További tervek: Palotakert felújítása, Palota pincéjének hasznosítása, Konstantin tér megújítása, földalatti látógatóközpont kialakítása, kerti üvegház rekonstrukció
6. Turisztikai brand kialakítása: „PüspökVác”: Örökség – Nyitottság – Hit

 

Ezt követően a püspöki palota kertjének történetéről és megújulásáról Hubayné Horváth Nóra, okleveles táj- és kertépítész, illetve Gecséné dr. Tar Imola, okleveles tájépítész tartott előadást.

 Elmondták, hogy a munka során többféle dokumentáció készült: Kerttörténeti tudományos dokumentáció, faegészségügyi szakvélemény, illetve fakivágási, fapótlási és fakezelési terv is, illetve várható majd egy kertterv is a palotakert megújításáról.

Gecséné Dr. Tar Imola a 1,35 ha kiterjedésű püspöki kert történetéről mesélt, megismertetve a kert 7 korszakát, melyek egy-egy püspökhöz köthető, és a korszakokon belüli legfontosabb változásokat:

 
1. Althann és Eszterházy püspökök – palota pince építése
2. 1800 előtt: Migazzi püspök – Barokk kert - sarokbástya, címeres díszkapu, kerítés
3. 1800-1850: Kámánházy püspök – korai tájképi kert – kert bővítése, szivattyúházak, támfal
4.és 5. 1850-1900: Peitler, illetve Schuster Konstantin püspökök – tájképi kert – „Zenepavilon” építménye, új kerítés (Petróczy utca), új belső híd, szabadon látogatható kert

6. 1900-1945: Historizáló kert: Csáky és Hanauer püspökök – további bővítés, pálmaház építése (1907 és 1910 között valamikor), szökőkút, kerti pavilon, haszonnövények termesztés
7. Szocializmus korszaka: kedvesnővérek befogadása, haszonkert, ravatalozó, karácsonyfák ültetése, új növények (pl. mamutfenyő)
8.Rendszerváltástól napjainkig: növények elburjánzása, pusztulása, szakszerű fenntartás és forrás hiánya

 Hubayné dr. Horváth Nóra mesélt a kert növényállományáról: A kertben 291 fa található, melyből 41 értékes és különleges a történeti kora, a kertben betöltött szerepe, különlegessége vagy egyedi szépsége miatt. A kert legidősebb fája egy japánakác/pagodafa, mely 200-250 éves is lehet. A fát 2010 körül kivágták, de újrahajtott, most megőrizhető, megőrzendő megfelelő kezelése mellett (statikai megerősítése szükséges). A kert besűrűsödése miatt (1 fa/50 m2) szükséges a faállomány ritkítása, illetve a balesetveszélyes, más értékre veszélyes, az oda nem illő, illetve a gyomfák (10%) kivágása is indokolt.

 A kert növényállománya felmérésre került, minden fáról fafelmérési jegyzőkönyv készült, mely alapján döntötték el, hogy mely fák kerülnek kivágásra, melyek ápolásra. A fakivágások örökségvédelmi engedéllyel, a DINPI szakfelügyeletével (madárvédelem) történik.

 Az előadások után a tájépítészek vezetésével egy kerti sétán vehettünk részt, ahol bemutatásra kerültek az előadáson elhangzottak.