Búcsú Zábránszkyné Pap Klárától
Csak állok a Duna partján és nézem a csendes folyót. A főépítészek „anyja” elment. Valóban szakmai Édesanyánk volt.
1987-es megismerkedésünk révén lettem főépítész és általa váltam azzá. Mindenre, mindenkire figyelt.
Nem volt olyan szakmai összejövetel, melyen ne lett volna jelen. Szó szerint JELEN! Talán ez volt a legnagyobb titka! Mindig jelen volt!
Tudta, mikor mit kell mondani, mikor mit kell tenni, de csendje is figyelemre méltó volt! Mesterünkként tiszteltük, szerettük.
Sokszor mondta, „hallgassatok Anyátokra”! Klári elment és mi itt maradtunk. Nem kellett volna még!
Fáradhatatlan volt, mindannyiunkat tanított, mindenkin segített.
Ismerve Őt, tette volna ezt még sok éven át! Most már csak a csend hallatszik, a néma kiáltáson túli megbékélés csendje!
1987-es megismerkedésünk révén lettem főépítész és általa váltam azzá. Mindenre, mindenkire figyelt.
Nem volt olyan szakmai összejövetel, melyen ne lett volna jelen. Szó szerint JELEN! Talán ez volt a legnagyobb titka! Mindig jelen volt!
Tudta, mikor mit kell mondani, mikor mit kell tenni, de csendje is figyelemre méltó volt! Mesterünkként tiszteltük, szerettük.
Sokszor mondta, „hallgassatok Anyátokra”! Klári elment és mi itt maradtunk. Nem kellett volna még!
Fáradhatatlan volt, mindannyiunkat tanított, mindenkin segített.
Ismerve Őt, tette volna ezt még sok éven át! Most már csak a csend hallatszik, a néma kiáltáson túli megbékélés csendje!
Klári, Isten nyugosztaljon békében!
Philipp Frigyes, az egyik „fiad”
© 2024. Pest vármegyei Építész Kamara | pmek.hu Kapcsolat Hírlevél feliratkozás Adatvédelmi nyilatkozat